Közvetítés

Mit takar a közvetítés fogalma a vonatkozó jogszabály szerint?

A közvetítés egy sajátos, permegelőző, vitarendező eljárás, amelyben az érintett felek kölcsönös megegyezése alapján egy független harmadik fél (a közvetítő) bevonásával a vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás jön létre. A közvetítői tevékenységről a 2002. évi LV törvény rendelkezik.

Milyen követelményeknek kell megfelelnie a közvetítőnek?

A közvetítő legyen pártatlan, lelkiismeretes, legjobb tudása szerint működjön közre a felek közötti vita eredményes lezárásában. Magas szintű közreműködése alapvető fontosságú.

Ki lehet közvetítő?

Az a természetes személy, aki

• Felsőfokú végzettséggel, és a végzettség megszerzésétől számított legalább 5 éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
• Elvégezte az előírt közvetítői szakmai képzést,
• Büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
• Nem esik egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok alá,

Az a jogi személy, amelynek

• Létesítő okiratában a közvetítői tevékenység szerepel, és
• Van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy ilyen személyt foglalkoztat, és ennek a személynek nem szünetel a közvetítői tevékenysége

Természetes személy közvetítői tevékenységet egyéb munkavégzés mellett is kifejthet.

Jogi személynél csak az az alkalmazott végezhet közvetítői tevékenységet, aki a névjegyzékben szerepel, és ezt az alkalmazottat közvetítői tevékenység körében a vezető nem utasíthatja.

Mi a közvetítői névjegyzék?

A fenti feltételeknek megfelelő természetes és jogi személyt fel kell venni az igazságügyért felelős minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékbe

Milyen adatokat tartalmaz a közvetítői névjegyzék?

A közvetítői névjegyzék tartalmát a közvetítői tevékenységet szabályozó törvény pontokba szedve részletezi, jellemzően tartalmazza a természetes személy személyes adatait, szakterületét, a névjegyzékbe vétel idejét, a közvetítői tevékenység megkezdésére, szüneteltetésére, megszűnésére vonatkozó adatokat, igazolványának számát, munkahelyét, továbbá a jogi személy adatait, a közvetítéssel foglalkozó alkalmazottainak adatait, a névjegyzékbe vétel idejét, nyilvántartási számát.

Hol lehet megtekinteni a közvetítői névjegyzéket?

A névjegyzék adatai meghatározott személyes adatok kivételével nyilvánosak, és az interneten is hozzáférhetők

Ki nem vehető fel a közvetítői névjegyzékbe?

Nem vehető fel névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképtelen, illetve cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, vagy büntetett előéletű.

Hogyan történik a közvetítői névjegyzékbe való felvétel?

Névjegyzékbe vétel kérelemre történik, a miniszterhez benyújtott formanyomtatvány kitöltése útján.

A közvetítői tevékenység végzése csakis a névjegyzékbe vétel időpontjától lehetséges.

Szüneteltethető-e a közvetítői tevékenység?

Természetes személy a közvetítői tevékenységet szüneteltetheti, amelyet köteles a szüneteltetés megkezdését megelőzően 22 munkanappal bejelenteni a névjegyzékben történő feltüntetés érdekében. Szüneteltetés csak abban az esetben lehetséges, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.

Mikor törölhető valaki a közvetítői névjegyzékből?

A természetes és a jogi személy egyaránt kérheti a névjegyzékből való törlését.

Hivatalból törölni kell a természetes személyt a névjegyzékből, ha

• a felvételt követően megszűntek a névjegyzékbevétel feltételei, vagy
• megállapítható, hogy azok a felvételkor sem voltak meg,
• nem képes a közvetítői tevékenységet tartósan ellátni,
• nem tesz eleget a továbbképzési kötelezettségének,
• meghalt.

Hivatalból törölni kell a jogi személyt a névjegyzékből, ha

• a hatóság, bíróság a nyilvántartásból törli,
• nem felel meg a névjegyzékbe vétel feltételeinek,
• a közvetítői tevékenységet végző összes alkalmazott közvetítői tevékenysége szünetel,
• a miniszter vizsgálat alapján elrendelte a törlést.

Természetes és jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. A névjegyzékből való törlésről szóló határozat kézhez vételét követő 8 napon belül köteles a természetes és a jogi személy a folyamatban lévő eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni. A törlésről szóló határozatban a miniszter a közvetítői igazolványt visszavonja.

Ki ellenőrzi a közvetítői tevékenységet?

Az igazságügyért felelős miniszter jogosult hivatalból vagy a közvetítői eljárásban érintettek (a felek, a szakértő, vagy más az eljárásban meghallgatott harmadik személy) bejelentése alapján a közvetítői tevékenységet folytató természetes és jogi személy rendszeres és eseti ellenőrzésére.

Milyen lépésekből áll a közvetítői eljárás?

• A közvetítő felkérése
• A közvetítői eljárás megindítása
• A közvetítői eljárás lefolytatása
• A közvetítői eljárás befejezése

Hogy történik a közvetítő felkérése?

A közvetítői eljárás a felek közös megegyezése alapján írásbeli kérelemre indul, mégpedig úgy, hogy a felek egyidejűleg több természetes vagy jogi személyt is felkérhetnek közvetítésre.

A felkérés tartalmazza a

• felek nevét, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,
• a közvetítésre felkért természetes vagy jogi személy nevét,
• a felek esetleges meghatalmazottjának nevét, címét,
• a vita tárgyát, és
• a felek által az eljárás során használt nyelvet.

A feleknek nyilatkozniuk kell, hogy a közöttük fennálló vitás ügy rendezésére közös megállapodás alapján közvetítői eljárásban keresnek megoldást. A felkért közvetítőnek 8 napon belül kell írásban nyilatkoznia, hogy elfogadja-e a felkérést. A közvetítő a felkérést összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, míg egyéb akadályoztatás esetén visszautasíthatja.

Mikor lehet szó a közvetítő összeférhetetlenségéről?

A közvetítő nem járhat el, ha

• valamelyik felet képviseli,
• bármely fél hozzátartozója,
• bármely féllel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban áll,
• az ügyben érdekelt, elfogult.

A közvetítő köteles a feleket tájékoztatni, ha bármelyik felet a felkérést megelőző 5 éven belül képviselte, vagy bármelyikükkel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban állt. Ha a felek a tájékoztatás alapján másként nem állapodnak meg, az ügyben a közvetítő nem járhat el.

Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, nem járhat el választottbíróként, valamelyik fél képviselőjeként, szakértőként az a személy, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett olyan közvetítői eljárásban, amelyből eredően vagy azzal összefüggésben peres ügy keletkezett.

Milyen díjazás illeti meg a közvetítőt?

A közvetítői tevékenységért díj jár, és a közvetítő jogosult az igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és a költségek megelőlegezésére. A fizetendő díj összegében a természetes vagy jogi személy és a felek szabadon állapodhatnak meg.

Hogy történik a közvetítői eljárás megindítása?

Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre, és tájékoztatja őket arról, hogy képviselőt vehetnek igénybe.

A feleknek, jogi személy esetén a képviselettel megbízott személynek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor, valamint az aláíráskor személyesen, meg kell jelenniük. Felek bármelyike nem jelenik meg az első közvetítői megbeszélésen, az eljárás meg sem indul.

A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket

• a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés szakaszairól,
• a megegyezés folyamatáról,
• az eljárás költségeiről,
• a közvetítő és szakértő titoktartási kötelezettségéről,
• a felek titoktartási kötelezettségéről,
• arról, hogy a közvetítő csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti.

Amennyiben a felek az elhangzottak alapján változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, azt írásos nyilatkozatban is rögzítik. A nyilatkozatban a felek megállapodnak az eljárás során felmerülő költségekről, a fizetés módjáról, az elállás és megszüntetés eseteiről, és az általuk szükségesnek vélt egyéb kérdésekről. A nyilatkozat aláírásával az eljárás megindul.

Hogyan zajlik a közvetítői eljárás?

Az eljárás alatt biztosítani kell, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik álláspontjukat, és bemutathatják a rendelkezésükre álló iratokat. Az első megbeszélést követő további megbeszéléseken, a felek megállapodás alapján, képviselőjük útján is részt vehetnek. A közvetítői eljárás a továbbiakban a felek együttes jelenlétében, vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában is lefolytatható. A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel, kivéve, ha azt kifejezetten megtiltotta.

Szakértő részt vehet-e a közvetítői eljárásban?

A felek egyetértésével szakértő bevonása is lehetséges. Szakértőként bárki eljárhat, ha egy adott kérdésben szakértelemmel rendelkezik, és a felek a személyében megegyeznek. A szakértőre is érvényesek az összeférhetetlenségi, titoktartási kötelezettségek.

A szakértő a felkérés elfogadása után a szakértői véleményt 30 napon belül írásban terjeszti elő. A felek egyetértésével a határidő egy alkalommal meghosszabbítható. A szakértő a felek megállapodása szerint a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.

A szakértői tevékenységért szakértői díj és költségtérítés jár.

Mikor fejeződik be a közvetítői eljárás?

A közvetítői eljárás befejeződik

• a megállapodás aláírásának napján,
• azon a napon, mikor az egyik fél közli a közvetítővel és a másik féllel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,
• azon a napon, mikor a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik az eljárás befejezését,
• a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított 4 hónap elteltével.

A közvetítő a felek együttes jelenlétében kötött megállapodást írásba foglalja, és a feleknek átadja. A megállapodást az együttesen jelenlevő felek és a közvetítő aláírja.

A létrejött megállapodás mellett a felek jogosultak bírósághoz vagy választottbírósághoz fordulni. Ha törvény másként nem rendelkezik, és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárást követő bírósági vagy választott bírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a közvetítői eljárásban a másik fél által kifejtett álláspontra, javaslatra vagy a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

A közvetítő az eljárás befejeztével a felekkel elszámol. A közvetítői eljárás dokumentumait az eljárás befejezését követő 10 évig meg kell őrizni, ez idő alatt a felek kérelmére az iratokról másolat adható ki.