Fogyasztói jogviták rendezéséről - Általános kérdések

A felek között felmerülő viták, így a fogyasztói viták rendezésének is két nagy csoportját különböztetjük meg: beszélhetünk bírósági vitarendezésről és bíróságon kívüli vitarendezésről. Mindkét megoldásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai egyaránt.

Jogviták rendezéseA bírósági vitarendezés mellett szól egyértelműen annak kikényszeríthetősége. A bírósági ítélet a felekre nézve kötelező erejű, a pernyertes félnek lehetősége van az állam által biztosított eszközöket igénybe venni a döntés kikényszerítésére, azaz élhet a végrehajtás eszköztárával. Egyik hátránya viszont, hogy az eljárás formalizáltsága, illetve bonyolultsága miatt előfordulhat, hogy a fogyasztónak az eljárásban jogi képviseletet kell igénybe vennie, melynek költségei akár még az eredeti követelés mértékét is meghaladhatják. Emellett a költségek tekintetében plusz kiadásként jelentkezhetnek még az egyéb eljárási költségek is. Másik hátránya az eljárás időigényes volta, az eljárás elhúzódása.

A bíróságon kívüli vitarendezés körében a két legjelentősebb módozat a közvetítés és a békéltetés.

A közvetítés vagy mediáció lényege az, hogy a felek egy harmadik személyt vonnak be a vitájukba, hogy segítsen megoldani azt. Ennek a módszernek a sikeressége – a felek megegyezésre való hajlandósága mellett – leginkább ennek a harmadik személynek a képességein, szaktudásán, de talán leginkább tekintélyén múlik, mivel ez a személy próbálja egy asztalhoz ültetni a feleket azért, hogy köztük megállapodás szülessen. A módszer másik lényeges jellemzője, hogy a megállapodás a felek akaratából jön létre, mögötte mindössze a felek akarata áll.

Az alternatív vitarendezés másik formája a békéltetés. Ennek lényege, hogy a felek között fennálló vitát egy személy vagy testület megvizsgálja és döntést hoz. Itt tehát nem a felek hozzák létre a megállapodást, hanem azt rábízzák egy személyre vagy testületre. Ez a döntés fő szabály szerint nem bír olyan kötelező erővel, mint a bírósági ítéletek. Itt azonban van lehetőség arra, hogy a felek egy alávetési nyilatkozatot tegyenek, melyben magukra nézve kötelezőnek fogadják el a békéltető döntését.

Bár az alternatív vitarendezésnek a bírósági úthoz képest több előnye is van, azonban a gyorsaság, költséghatékonyság és a bírósági úthoz képest egyszerűbb voltuk mellett meg kell említeni a legnagyobb hátrányukat: ez pedig a már említett általános jellegű kötelező erő hiánya. A közvetítés esetén a felek hozzák létre a megállapodást és rajtuk múlik annak betartása is, a békéltetésnél pedig bár már megjelenik egyfajta kötelező erő, az egyrészt csak akkor él ha a felek vállalják, másrészt nem egyezik meg a bíróságok döntésének kötelező erejével, mely az ítéletek mögött mindig ott áll, függetlenül a felek akaratától.

Hazánkban a fogyasztói viták bíróságon kívüli rendezésére a jogalkotó a békéltető testületi eljárás, valamint a közvetítői eljárás áll a felek rendelkezésére. Előbbi szabályai a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben, utóbbié a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényben találhatók.

 

Alternatív vitarendezés (békéltetés)

Bírósági vitarendezés egyes kérdései

Közvetítés

X

15 éve segítenek külföldi cégekkel szemben az Európai Fogyasztói Központok

Mit tehetünk, ha egy német webshopból megrendelt, kifizetett termék nem érkezett meg? Ha egy szlovák üzletben vásárolt műszaki termék meghibásodott? Ha egy ír légitársaság elvesztette a poggyászt? Másfél évtizeddel ezelőtti megalakulása óta az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) több mint 1 millió hasonló, határon átnyúló ügyben járt el az európai fogyasztók érdekében.

A magyar vásárlók 2006 óta vehetik igénybe a jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) segítségét. Az EFK 29 európai ország vállalkozásaival, az uniós tagállamok mellett az Egyesült Királyság, Izland és Norvégia cégeivel szemben felmerülő problémák esetén kínál ingyenes panaszkezelési lehetőséget és idegen nyelvi támogatást.

A magyar EFK-hoz fordulók többsége az elektronikus kereskedelem, a légi közlekedés és a turizmus témakörében kér segítséget. A hazai központhoz 14 év alatt összesen 11 ezer határon átnyúló panasz érkezett, ezekből közel hétezret nyújtottak be magyar fogyasztók külföldi vállalkozásokkal szemben. A megalapozott megkeresések közel kétharmada sikeresen rendeződik.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: “A magyar és európai vásárlók a társközpontok közötti együttműködésnek és napi szintű kommunikációnak köszönhetően a hazai vonatkozású ügyekben összesen 310 millió forintot kaptak vissza az elmúlt közel másfél évtizedben. Emellett a minisztériumban működő Európai Fogyasztói Központ tavaly több mint háromezer ügyben adott tanácsot fogyasztóknak belföldi és határon átnyúló esetekben. Idén pedig kiemelten foglalkozik a járványhelyzet miatti út- vagy szálláshelylemondásokkal, eddig összesen 790 ilyen ügyet tudott kezelni.”

Az év utolsó hónapjai a novemberi online akciók, kedvezményes napok és a karácsonyi ajándékok beszerzése miatt hagyományosan a legforgalmasabb időszaknak számítanak az e-kereskedelemben. Az EFK az internetes vásárlással kapcsolatos megkeresések számának növekedésére készül, 2020-ban már 171 efféle panaszügyet oldottak meg.

Az Európai Fogyasztói Központ folyamatosan elérhető telefonon, e-mailen, az info@magyarefk.hu címen, és a www.magyarefk.hu oldalon keresztül. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatékonyan védi a magyar fogyasztók érdekeit külföldi vásárlásaik során is.