Mit takar a közvetítés fogalma a vonatkozó jogszabály szerint?

A közvetítés egy sajátos, permegelőző, vitarendező eljárás, amelyben az érintett felek kölcsönös megegyezése alapján egy független harmadik fél (a közvetítő) bevonásával a vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás jön létre. A közvetítői tevékenységről a 2002. évi LV törvény rendelkezik.

 

Milyen követelményeknek kell megfelelnie a közvetítőnek?

A közvetítő legyen pártatlan, lelkiismeretes, legjobb tudása szerint működjön közre a felek közötti vita eredményes lezárásában. Magas szintű közreműködése alapvető fontosságú.

 

Ki lehet közvetítő?

Az a természetes személy, aki

  • Felsőfokú végzettséggel, és a végzettség megszerzésétől számított legalább 5 éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
  • Elvégezte az előírt közvetítői szakmai képzést,
  • Büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
  • Nem esik egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok alá,

Az a jogi személy, amelynek

  • Létesítő okiratában a közvetítői tevékenység szerepel, és
  • Van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy ilyen személyt foglalkoztat, és ennek a személynek nem szünetel a közvetítői tevékenysége

Természetes személy közvetítői tevékenységet egyéb munkavégzés mellett is kifejthet.

Jogi személynél csak az az alkalmazott végezhet közvetítői tevékenységet, aki a névjegyzékben szerepel, és ezt az alkalmazottat közvetítői tevékenység körében a vezető nem utasíthatja.

 

Mi a közvetítői névjegyzék?

A fenti feltételeknek megfelelő természetes és jogi személyt fel kell venni az igazságügyért felelős minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékbe

 

Milyen adatokat tartalmaz a közvetítői névjegyzék?

A közvetítői névjegyzék tartalmát a közvetítői tevékenységet szabályozó törvény pontokba szedve részletezi, jellemzően tartalmazza a természetes személy személyes adatait, szakterületét, a névjegyzékbe vétel idejét, a közvetítői tevékenység megkezdésére, szüneteltetésére, megszűnésére vonatkozó adatokat, igazolványának számát, munkahelyét, továbbá a jogi személy adatait, a közvetítéssel foglalkozó alkalmazottainak adatait, a névjegyzékbe vétel idejét, nyilvántartási számát.

 

Hol lehet megtekinteni a közvetítői névjegyzéket?

A névjegyzék adatai meghatározott személyes adatok kivételével nyilvánosak, és az interneten is hozzáférhetők

 

Ki nem vehető fel a közvetítői névjegyzékbe?

Nem vehető fel névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképtelen, illetve cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, vagy büntetett előéletű.

 

Hogyan történik a közvetítői névjegyzékbe való felvétel?

Névjegyzékbe vétel kérelemre történik, a miniszterhez benyújtott formanyomtatvány kitöltése útján.

A közvetítői tevékenység végzése csakis a névjegyzékbe vétel időpontjától lehetséges.

 

Szüneteltethető-e a közvetítői tevékenység?

Természetes személy a közvetítői tevékenységet szüneteltetheti, amelyet köteles a szüneteltetés megkezdését megelőzően 22 munkanappal bejelenteni a névjegyzékben történő feltüntetés érdekében. Szüneteltetés csak abban az esetben lehetséges, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.


Mikor törölhető valaki a közvetítői névjegyzékből?

A természetes és a jogi személy egyaránt kérheti a névjegyzékből való törlését.

Hivatalból törölni kell a természetes személyt a névjegyzékből, ha

  • a felvételt követően megszűntek a névjegyzékbevétel feltételei, vagy
  • megállapítható, hogy azok a felvételkor sem voltak meg,
  • nem képes a közvetítői tevékenységet tartósan ellátni,
  • nem tesz eleget a továbbképzési kötelezettségének,
  • meghalt.

Hivatalból törölni kell a jogi személyt a névjegyzékből, ha

  • a hatóság, bíróság a nyilvántartásból törli,
  • nem felel meg a névjegyzékbe vétel feltételeinek,
  • a közvetítői tevékenységet végző összes alkalmazott közvetítői tevékenysége szünetel,
  • a miniszter vizsgálat alapján elrendelte a törlést.

Természetes és jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. A névjegyzékből való törlésről szóló határozat kézhez vételét követő 8 napon belül köteles a természetes és a jogi személy a folyamatban lévő eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni. A törlésről szóló határozatban a miniszter a közvetítői igazolványt visszavonja.


Ki ellenőrzi a közvetítői tevékenységet?

Az igazságügyért felelős miniszter jogosult hivatalból vagy a közvetítői eljárásban érintettek (a felek, a szakértő, vagy más az eljárásban meghallgatott harmadik személy) bejelentése alapján a közvetítői tevékenységet folytató természetes és jogi személy rendszeres és eseti ellenőrzésére.

 

Milyen lépésekből áll a közvetítői eljárás?

  • A közvetítő felkérése
  • A közvetítői eljárás megindítása
  • A közvetítői eljárás lefolytatása
  • A közvetítői eljárás befejezése

 

Hogy történik a közvetítő felkérése?

A közvetítői eljárás a felek közös megegyezése alapján írásbeli kérelemre indul, mégpedig úgy, hogy a felek egyidejűleg több természetes vagy jogi személyt is felkérhetnek közvetítésre.

A felkérés tartalmazza a

  • felek nevét, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,
  • a közvetítésre felkért természetes vagy jogi személy nevét,
  • a felek esetleges meghatalmazottjának nevét, címét,
  • a vita tárgyát, és
  • a felek által az eljárás során használt nyelvet.

A feleknek nyilatkozniuk kell, hogy a közöttük fennálló vitás ügy rendezésére közös megállapodás alapján közvetítői eljárásban keresnek megoldást. A felkért közvetítőnek 8 napon belül kell írásban nyilatkoznia, hogy elfogadja-e a felkérést. A közvetítő a felkérést összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, míg egyéb akadályoztatás esetén visszautasíthatja.

 

Mikor lehet szó a közvetítő összeférhetetlenségéről?

A közvetítő nem járhat el, ha

  • valamelyik felet képviseli,
  • bármely fél hozzátartozója,
  • bármely féllel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban áll,
  • az ügyben érdekelt, elfogult.

A közvetítő köteles a feleket tájékoztatni, ha bármelyik felet a felkérést megelőző 5 éven belül képviselte, vagy bármelyikükkel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban állt. Ha a felek a tájékoztatás alapján másként nem állapodnak meg, az ügyben a közvetítő nem járhat el.

Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, nem járhat el választottbíróként, valamelyik fél képviselőjeként, szakértőként az a személy, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett olyan közvetítői eljárásban, amelyből eredően vagy azzal összefüggésben peres ügy keletkezett.

 

Milyen díjazás illeti meg a közvetítőt?

A közvetítői tevékenységért díj jár, és a közvetítő jogosult az igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és a költségek megelőlegezésére. A fizetendő díj összegében a természetes vagy jogi személy és a felek szabadon állapodhatnak meg.

 

Hogy történik a közvetítői eljárás megindítása?

Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre, és tájékoztatja őket arról, hogy képviselőt vehetnek igénybe.

A feleknek, jogi személy esetén a képviselettel megbízott személynek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor, valamint az aláíráskor személyesen, meg kell jelenniük. Felek bármelyike nem jelenik meg az első közvetítői megbeszélésen, az eljárás meg sem indul.

A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket

  • a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés szakaszairól,
  • a megegyezés folyamatáról,
  • az eljárás költségeiről,
  • a közvetítő és szakértő titoktartási kötelezettségéről,
  • a felek titoktartási kötelezettségéről,
  • arról, hogy a közvetítő csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti.

Amennyiben a felek az elhangzottak alapján változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, azt írásos nyilatkozatban is rögzítik. A nyilatkozatban a felek megállapodnak az eljárás során felmerülő költségekről, a fizetés módjáról, az elállás és megszüntetés eseteiről, és az általuk szükségesnek vélt egyéb kérdésekről. A nyilatkozat aláírásával az eljárás megindul.

 

Hogyan zajlik a közvetítői eljárás?

Az eljárás alatt biztosítani kell, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik álláspontjukat, és bemutathatják a rendelkezésükre álló iratokat. Az első megbeszélést követő további megbeszéléseken, a felek megállapodás alapján, képviselőjük útján is részt vehetnek. A közvetítői eljárás a továbbiakban a felek együttes jelenlétében, vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában is lefolytatható. A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel, kivéve, ha azt kifejezetten megtiltotta.

 

Szakértő részt vehet-e a közvetítői eljárásban?

A felek egyetértésével szakértő bevonása is lehetséges. Szakértőként bárki eljárhat, ha egy adott kérdésben szakértelemmel rendelkezik, és a felek a személyében megegyeznek. A szakértőre is érvényesek az összeférhetetlenségi, titoktartási kötelezettségek.

A szakértő a felkérés elfogadása után a szakértői véleményt 30 napon belül írásban terjeszti elő. A felek egyetértésével a határidő egy alkalommal meghosszabbítható. A szakértő a felek megállapodása szerint a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.

A szakértői tevékenységért szakértői díj és költségtérítés jár.

 

Mikor fejeződik be a közvetítői eljárás?

A közvetítői eljárás befejeződik

  • a megállapodás aláírásának napján,
  • azon a napon, mikor az egyik fél közli a közvetítővel és a másik féllel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,
  • azon a napon, mikor a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik az eljárás befejezését,
  • a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított 4 hónap elteltével.

A közvetítő a felek együttes jelenlétében kötött megállapodást írásba foglalja, és a feleknek átadja. A megállapodást az együttesen jelenlevő felek és a közvetítő aláírja.

A létrejött megállapodás mellett a felek jogosultak bírósághoz vagy választottbírósághoz fordulni. Ha törvény másként nem rendelkezik, és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárást követő bírósági vagy választott bírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a közvetítői eljárásban a másik fél által kifejtett álláspontra, javaslatra vagy a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

A közvetítő az eljárás befejeztével a felekkel elszámol. A közvetítői eljárás dokumentumait az eljárás befejezését követő 10 évig meg kell őrizni, ez idő alatt a felek kérelmére az iratokról másolat adható ki.

X

15 éve segítenek külföldi cégekkel szemben az Európai Fogyasztói Központok

Mit tehetünk, ha egy német webshopból megrendelt, kifizetett termék nem érkezett meg? Ha egy szlovák üzletben vásárolt műszaki termék meghibásodott? Ha egy ír légitársaság elvesztette a poggyászt? Másfél évtizeddel ezelőtti megalakulása óta az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) több mint 1 millió hasonló, határon átnyúló ügyben járt el az európai fogyasztók érdekében.

A magyar vásárlók 2006 óta vehetik igénybe a jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) segítségét. Az EFK 29 európai ország vállalkozásaival, az uniós tagállamok mellett az Egyesült Királyság, Izland és Norvégia cégeivel szemben felmerülő problémák esetén kínál ingyenes panaszkezelési lehetőséget és idegen nyelvi támogatást.

A magyar EFK-hoz fordulók többsége az elektronikus kereskedelem, a légi közlekedés és a turizmus témakörében kér segítséget. A hazai központhoz 14 év alatt összesen 11 ezer határon átnyúló panasz érkezett, ezekből közel hétezret nyújtottak be magyar fogyasztók külföldi vállalkozásokkal szemben. A megalapozott megkeresések közel kétharmada sikeresen rendeződik.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: “A magyar és európai vásárlók a társközpontok közötti együttműködésnek és napi szintű kommunikációnak köszönhetően a hazai vonatkozású ügyekben összesen 310 millió forintot kaptak vissza az elmúlt közel másfél évtizedben. Emellett a minisztériumban működő Európai Fogyasztói Központ tavaly több mint háromezer ügyben adott tanácsot fogyasztóknak belföldi és határon átnyúló esetekben. Idén pedig kiemelten foglalkozik a járványhelyzet miatti út- vagy szálláshelylemondásokkal, eddig összesen 790 ilyen ügyet tudott kezelni.”

Az év utolsó hónapjai a novemberi online akciók, kedvezményes napok és a karácsonyi ajándékok beszerzése miatt hagyományosan a legforgalmasabb időszaknak számítanak az e-kereskedelemben. Az EFK az internetes vásárlással kapcsolatos megkeresések számának növekedésére készül, 2020-ban már 171 efféle panaszügyet oldottak meg.

Az Európai Fogyasztói Központ folyamatosan elérhető telefonon, e-mailen, az info@magyarefk.hu címen, és a www.magyarefk.hu oldalon keresztül. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatékonyan védi a magyar fogyasztók érdekeit külföldi vásárlásaik során is.