Mi az az üdülési jog (timeshare)?

Az üdülési jog (más néven üdülőhasználati vagy szállás időben megosztott használati joga, tartós szálláshasználati szerződés, angolul timeshare) az elmúlt években a magyar fogyasztók körében is nagy népszerűségre tett szert, és egyre több szállásajánlat közül választhatnak azok, akik megfelelő anyagi erővel rendelkeznek ehhez az olcsónak egyáltalán nem nevezhető üdülési formához. 

Az üdülési jog e formájánál egy belföldön vagy más külföldi országban található szálláshely (hotelszoba, apartman), vagy az éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magába foglaló tartózkodás céljára szolgáló ingó dolog (hajó, telepített lakókocsi) kizárólagos használatára többen – egymás használati jogának tiszteletben tartása mellett – lesznek jogosultak a szerződésben meghatározott díj ellenében. A használó a naptári év pontosan meghatározott hetében vagy heteiben (más időpont csere esetén lehetséges) veheti igénybe a szállást, míg az év többi részében mások – szintén kizárólagosan – használják azt.

Milyen időtartamra jöhet létre az üdülőhasználati jogra irányuló szerződés?

Akkor beszélhetünk timeshare-ről, ha a használati jog időtartamát a felek határozatlan időre vagy egy évet meghaladó mértékű határozott időre kötik ki. A használati jog leghosszabb határidejét a jogszabály nem határozza meg, ezért gyakran 20, 30 vagy akár 90 évre kerül a szerződés megkötésre.

Köthetek-e határozatlan időtartamra vonatkozó üdülési jogot biztosító szerződést?

Igen, az előzőekben kifejtettek alapján az üdülési jog határozatlan időtartamra is megvásárolható.

Van-e egységes, a fogyasztók érdekeit védő uniós szabályozás az üdülési jog tekintetében?

Igen, az Európai Unió tagállamaiban alkalmazandó minimumszabályokat a fogyasztók védelme érdekében megszületett és 2011. február 23-án hatályba lépett 2008/122/EK irányelv határozza meg. A korábbi (94/47/EK) irányelvet hatályon kívül helyező jogszabály már nem csak az ingatlanok időben megosztott használati jogának átruházására vonatkozó szerződéseket szabályozza, hanem négy különböző típusú szerződésről rendelkezik: szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés, hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződés, viszontértékesítési szerződés és csereszerződés.

Az irányelv hazánkban a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelettel került átültetésre. A jogszabály rendelkezéseit a 2011. szeptember 1. napjától megkötött timeshare szerződésekre kell alkalmazni. A korábban megkötött szerződésekre továbbra is a 20/1999 (II.5.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

Teljes körű védelmet biztosít-e a jogszabály a fogyasztók számára?

A jogszabály a szállás használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékre, a viszontértékesítésre és a szállás használati jog cseréjére irányuló szerződés létrejöttével és a fogyasztó megfelelő tájékoztatásával kapcsolatos kérdéseket rendezi. Ezért szükséges kihangsúlyozni, hogy a legnagyobb felelősség minket, fogyasztókat terheli, hiszen kellő körültekintést és odafigyelést kell tanúsítanunk, mielőtt egy jelentős anyagi kötelezettségvállalással üdülési jogot vásárolunk meg.

Kiknek ajánlható az üdülési jog?

Ha a jól megérdemelt pihenésünket minden évben ugyanazon a helyen, megszokott komfortkörülmények között és színvonalon, az úti cél kiválasztásával kapcsolatos esetleges családi vitákat elkerülve szeretnénk eltölteni, az üdülési jog megvásárlása jó megoldás lehet.

Az üdülési jog tekinthető-e egyben befektetésnek is?

Tévhit, hogy az üdülőhasználati jog egy nyereséggel kecsegtető befektetési forma, bár gyakran előfordul, hogy az üdülési jogot reklámozó vagy értékesítő vállalkozások ezt próbálják kihangsúlyozni. A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés nem forgalmazható befektetésként. Az üdülési jog ugyanis kizárólag azt biztosítja, hogy előre meghatározott szolgáltatási feltételekkel, előre kalkulálható díj fejében évente visszatérő módon kizárólagosan használjunk egy szállást. Aki hosszabb távon a gyermekei, unokái számára vásárolná meg az üdülési jogot, mindenképpen végig kell gondolnia, hogy a megajándékozott valóban tudja-e vállalni minden évben a fenntartási díj fizetését és külföldön található szálláshely esetében a rendszeres külföldre utazás költségét.

X

15 éve segítenek külföldi cégekkel szemben az Európai Fogyasztói Központok

Mit tehetünk, ha egy német webshopból megrendelt, kifizetett termék nem érkezett meg? Ha egy szlovák üzletben vásárolt műszaki termék meghibásodott? Ha egy ír légitársaság elvesztette a poggyászt? Másfél évtizeddel ezelőtti megalakulása óta az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) több mint 1 millió hasonló, határon átnyúló ügyben járt el az európai fogyasztók érdekében.

A magyar vásárlók 2006 óta vehetik igénybe a jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) segítségét. Az EFK 29 európai ország vállalkozásaival, az uniós tagállamok mellett az Egyesült Királyság, Izland és Norvégia cégeivel szemben felmerülő problémák esetén kínál ingyenes panaszkezelési lehetőséget és idegen nyelvi támogatást.

A magyar EFK-hoz fordulók többsége az elektronikus kereskedelem, a légi közlekedés és a turizmus témakörében kér segítséget. A hazai központhoz 14 év alatt összesen 11 ezer határon átnyúló panasz érkezett, ezekből közel hétezret nyújtottak be magyar fogyasztók külföldi vállalkozásokkal szemben. A megalapozott megkeresések közel kétharmada sikeresen rendeződik.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: “A magyar és európai vásárlók a társközpontok közötti együttműködésnek és napi szintű kommunikációnak köszönhetően a hazai vonatkozású ügyekben összesen 310 millió forintot kaptak vissza az elmúlt közel másfél évtizedben. Emellett a minisztériumban működő Európai Fogyasztói Központ tavaly több mint háromezer ügyben adott tanácsot fogyasztóknak belföldi és határon átnyúló esetekben. Idén pedig kiemelten foglalkozik a járványhelyzet miatti út- vagy szálláshelylemondásokkal, eddig összesen 790 ilyen ügyet tudott kezelni.”

Az év utolsó hónapjai a novemberi online akciók, kedvezményes napok és a karácsonyi ajándékok beszerzése miatt hagyományosan a legforgalmasabb időszaknak számítanak az e-kereskedelemben. Az EFK az internetes vásárlással kapcsolatos megkeresések számának növekedésére készül, 2020-ban már 171 efféle panaszügyet oldottak meg.

Az Európai Fogyasztói Központ folyamatosan elérhető telefonon, e-mailen, az info@magyarefk.hu címen, és a www.magyarefk.hu oldalon keresztül. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatékonyan védi a magyar fogyasztók érdekeit külföldi vásárlásaik során is.