Milyen módon szerezhetünk tudomást az üdülési jogot népszerűsítő ajánlatokról?

Az üdülési jogot jellemzően a kérdéses szálláshely tulajdonosával szerződéses kapcsolatban álló más vállalkozások (közvetítők, értékesítők) népszerűsítik, többnyire zárt körben. A zártkörűség azt jelenti, hogy az szállás reklámozására nem kerül sor nyilvánosan, hanem csak egy bizonyos, meghatározott feltételeknek (meghatározott életkor betöltése, családi állapot stb.) megfelelő személyi körnek ajánlják fel az úgynevezett bemutató vagy promóciós rendezvényen való részvételt. Szintén gyakori, hogy az utazási vagy szállásajánlat kedvező árának tényleges alkalmazását a fogyasztó részvétele esetén egy üdülési jogot népszerűsítő promóciós rendezvényen való részvételtől teszi függővé az utazásszervező vagy a szállásadó.

Hogyan bizonyosodhatok meg arról, hogy a vállalkozás jogosult-e timeshare értékesítő tevékenységet folytatni?

Az értékesítők Magyarországon a Budapest Főváros Kormányhivatalához kötelesek bejelenteni, ha timeshare értékesítő tevékenységet kívánnak folytatni, amelytől a hivatal mindenki számára hozzáférhető nyilvántartást vezet. A vállalkozás nyilvántartásban való szerepléséről magunk is meggyőződhetünk az alábbi linken:
http://www.mkeh.gov.hu/kereskedelmi/nemzeti/idegenforgalmi

Továbbá az értékesítő létezését emellett az elektronikus cégjegyzékben (http://www.e-cegjegyzek.hu/info/page/ceginfo) is ellenőrizhetjük. Azonban tény, hogy a vállalkozás nevét általában először csak a promóciós rendezvényen ismerjük meg, ezért a vállalkozás előzetes leellenőrzésére a gyakorlatban nincsen lehetőségünk.

Milyen kockázatok és veszélyek leselkednek a fogyasztókra az üdülési joggal kapcsolatos promóciós rendezvények során?

A promóciós rendezvényeken jellemzően egy megnyerő modorú, jó rábeszélő képességgel rendelkező üzletkötő az üdülési jog előnyeinek kihangsúlyozása és kiemelése mellett bemutatja a szállást és az üdülési jog gyakorlásának feltételeit. Az üzletkötő kivételes és egyedi lehetőségként és más üdülési jogoknál értékesebb jogként ajánlja az üdülési jogot a fogyasztók számára. Gyakran előfordul, hogy az érdeklődést mutató fogyasztó számára az adott esetben még nem, de a későbbiekben mindenképpen lényegesnek tekinthető körülmény és szerződéses feltétel elhallgatásra kerül.

Milyen tájékoztatást kell adniuk az értékesítőknek a szállás időben megosztott használatára vonatkozó szerződéskötés előtt?

Az értékesítőnek a szerződés megkötés előtt magyar nyelven egy úgynevezett írásbeli tájékoztató átadásával kell a fogyasztókat tájékoztatnia. Az írásbeli tájékoztatónak tartalmaznia kell többek között az értékesítő adataira (elérhetőség), a szállás rövid leírását (fekvésének és főbb fizikai jellemzőinek leírása), az üdülési jog tartalmára, gyakorolhatóságának kezdetére, illetve pontos időtartamára, létesítmények (pl. uszoda, szauna, kondicionáló terem, teniszpálya, masszázsszolgáltatások, stb.) igénybevételének feltételeire, a szálláshasználati jog megszerzéséért fizetendő ellenértékre és a használat éves karbantartási díjára, annak emelésének feltételeire, valamint a fogyasztót megillető elállási jogra vonatkozó információkat is. A kötelező tartalmi elemeket a jogszabály mellékletei tartalmazzák.

A szóban elhangzó hangzatos ígéretek kötik az üzletkötőt?

A rendezvényeken soha meg nem ismétlődő ajánlatként sokszor különleges (akár milliós összegű) díjkedvezményt (mert valaki „visszamondta”), nyugdíjas kedvezményt vagy szerződéskötési kedvezményt ígérnek szóban a résztvevőknek, ám az elkábított fogyasztók megfeledkeznek arról, hogy a szóban elhangzott tájékoztatásnak a szállás használati szerződésben történő rögzítését ellenőrizzék. Az olyan kedvező árajánlatot, amelyet utóbb nem foglalnak a szerződésbe, a bizonyíthatóság nehézségei miatt úgy kell tekinteni, mintha el sem hangzott volna. Ezért mindig olvassuk el alaposan a szerződés tervezetét és az általános szerződési feltételeket.

Miért foglalkozik velem az üzletkötő, ha elmondása szerint jelenleg nincsen szabad üdülési joguk?

Az ilyen tisztességtelen marketinges gyakorlat megvalósításával is azt a képzetet próbálják erősíteni az értékesítők a fogyasztóban, hogy egy különleges üdülési jogról van szó, és a nagy érdeklődés miatt nagyon nehéz e jogot megszerezni. Az értékesítők kihasználják a promóciós előadás jellegéből adódóan azt, hogy a fogyasztónak nincsen lehetősége leellenőrzi (pld: az interneten), hogy valóban egyáltalán nem áll rendelkezésre üdülési jog az adott ingatlanban. Továbbá a fogyasztó nem tudja az értékesítő „kedvezőnek tűnő” ajánlatát más ajánlatokkal összehasonlítani, és így megfontolt és körültekintő fogyasztói döntést hozni. Amint azonban a fogyasztó az értékesítő előadása közben/után egy kis érdeklődést mutat az üdülési jog iránt, az üzletkötő „hirtelen” mégis fel tud ajánlani egy váratlanul szabaddá vált üdülési jogot.

Köteles vagyok-e aláírni a szerződést az üzletkötővel folytatott megbeszélésem után?

Nem vagyunk kötelesek aláírni a szerződést, ha nem akarunk szállás használati jogot venni. A promóciós rendezvényen való részvételünkkel csak arra vállalunk kötelezettséget, hogy meghallgatjuk a vállalkozás vagy az üzletkötő ajánlatát, és az elhangzottak alapos végiggondolása és megfontolása után, saját belátásunk szerint, döntésünkért felelősséget vállalva dönthetünk az üdülési jog megvásárlása vagy a szerződéskötés elutasítása mellett!

Mit tegyek, ha siettet az üzletkötő a szerződéses feltételek átolvasásakor?

Semmiképpen se hagyjuk magunkat siettetni, szánjunk elég időt a szerződéses dokumentum alapos átolvasására (szállás használati jog időtartama, gyakorisága, gyakorolhatóságának időpontja, a szerződés tartalma stb.) és a számunkra nem világos rendelkezések vonatkozásában kérjünk további magyarázatot és felvilágosítást az üzletkötőtől. Amennyiben nem kapunk megfelelő és érthető felvilágosítást, ne írjuk alá a szerződést!

Milyen tartalommal kell a szerződést megkötni?

Amennyiben alaposan megfontolás után a szerződéskötés mellett döntünk, a szerződést írásba kell foglalni és annak tartalmaznia kell az írásbeli tájékoztató tartalmi elemeit is. Az írásbeli tájékoztatótól a szerződésben – kifejezetten utalva az eltérés tényére és a módosítás tartalmára – akkor lehet eltérni, ha a felek ebben kifejezetten megállapodtak, vagy a módosítást a vállalkozás ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény indokolja, amellyel a vállalkozásnak az írásbeli tájékoztató fogyasztó részére történő átadása pillanatában nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy annak következményeit elkerülje vagy elhárítsa. Ha a szerződés valamely kikötése az írásbeli tájékoztató tartalmától eltér, a szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles a fogyasztót külön írásban tájékoztatni erről és az eltérés mibenlétéről. Ezen túl a szerződés egy példányát a fogyasztónak át is kell adni.

Javasolt-e külföldön található ingatlanban üdülési jogot vásárolni?

Mint minden határon átnyúló ügyletnél ebben az esetben is körültekintően gondoljuk át a szerződéskötést, ugyanis a szerződő felek eltérő honossága és az ingatlan külföldi fekvése miatt a szerződéses kötelezettségek esetleges elmulasztása (a használati jog gyakorlásának nem biztosítása) miatt a fogyasztói jogérvényesítés magas költségekkel (idegen nyelvű levelezés, elhúzódó per a külföldi bíróság előtt) és sok bosszúsággal járhat.

X

15 éve segítenek külföldi cégekkel szemben az Európai Fogyasztói Központok

Mit tehetünk, ha egy német webshopból megrendelt, kifizetett termék nem érkezett meg? Ha egy szlovák üzletben vásárolt műszaki termék meghibásodott? Ha egy ír légitársaság elvesztette a poggyászt? Másfél évtizeddel ezelőtti megalakulása óta az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) több mint 1 millió hasonló, határon átnyúló ügyben járt el az európai fogyasztók érdekében.

A magyar vásárlók 2006 óta vehetik igénybe a jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) segítségét. Az EFK 29 európai ország vállalkozásaival, az uniós tagállamok mellett az Egyesült Királyság, Izland és Norvégia cégeivel szemben felmerülő problémák esetén kínál ingyenes panaszkezelési lehetőséget és idegen nyelvi támogatást.

A magyar EFK-hoz fordulók többsége az elektronikus kereskedelem, a légi közlekedés és a turizmus témakörében kér segítséget. A hazai központhoz 14 év alatt összesen 11 ezer határon átnyúló panasz érkezett, ezekből közel hétezret nyújtottak be magyar fogyasztók külföldi vállalkozásokkal szemben. A megalapozott megkeresések közel kétharmada sikeresen rendeződik.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: “A magyar és európai vásárlók a társközpontok közötti együttműködésnek és napi szintű kommunikációnak köszönhetően a hazai vonatkozású ügyekben összesen 310 millió forintot kaptak vissza az elmúlt közel másfél évtizedben. Emellett a minisztériumban működő Európai Fogyasztói Központ tavaly több mint háromezer ügyben adott tanácsot fogyasztóknak belföldi és határon átnyúló esetekben. Idén pedig kiemelten foglalkozik a járványhelyzet miatti út- vagy szálláshelylemondásokkal, eddig összesen 790 ilyen ügyet tudott kezelni.”

Az év utolsó hónapjai a novemberi online akciók, kedvezményes napok és a karácsonyi ajándékok beszerzése miatt hagyományosan a legforgalmasabb időszaknak számítanak az e-kereskedelemben. Az EFK az internetes vásárlással kapcsolatos megkeresések számának növekedésére készül, 2020-ban már 171 efféle panaszügyet oldottak meg.

Az Európai Fogyasztói Központ folyamatosan elérhető telefonon, e-mailen, az info@magyarefk.hu címen, és a www.magyarefk.hu oldalon keresztül. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatékonyan védi a magyar fogyasztók érdekeit külföldi vásárlásaik során is.