Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra  szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket?

Igen, a hatályos jogszabályok mindhárom típusú szerződés esetében biztosítja azt az alapvető fontosságú, a fogyasztói érdekeket védő jogot, amelyet elállási jognak nevezünk.

Mit jelent az elállási jog?

Az elállási jog azt jelenti, hogy a szerződés megkötésétől számított 14 (naptári) napon belül írásban bármilyen magyarázat és indok nélkül meggondolhatjuk magunkat, és egyoldalúan visszaléphetünk a szerződéstől. Fontos kiemelni, hogy amennyiben a szerződést nem kapjuk meg aláíráskor, hanem csak egy későbbi időpontban, akkor az elállási határidő a szerződés kézhezvételének napjától indul.

Mi a célja az elállási jognak?

E jog az üdülőhasználatra vonatkozó szerződések (timeshare) esetén az üdülési jogban rejlő ellensúlyozására és kiegyenlítésére irányul, amely orvosolhatja azt, hogy a fogyasztó a kedvező árajánlat hallatán és némely esetben agresszív rábeszélés következtében „elcsábul”, és ezáltal elsieti a szerződés megkötését. Az elállási jog az egyetlen eszköz, amellyel az értékesítő szerződésszegése (pld: hibás teljesítése) hiányában is visszaléphetünk a szerződéstől, és mentesülhetünk a szerződés alapján bennünket terhelő, adott esetben felelőtlenül vállalt kötelezettségektől.

Milyen módon gyakorolhatjuk elállási jogunkat?

A fogyasztónak elállási jogát írásban kell gyakorolnia. Az új Korm. rendelet szerint a vállalkozásnak a szerződés megkötésekor a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátania az elállási jog gyakorlására szolgáló formanyomtatványt. A fogyasztó az elállási jogra vonatkozó nyilatkozatát ezen formanyomtatvány felhasználásával is megteheti. A nyilatkozatot a vállalkozásnak a szerződésben megjelölt székhelyére vagy arra a telephelyére (címére) vagy egyéb szervezeti egységének kell megküldeni, amelyet a vállalkozás a szerződésben ilyen célból megjelölt. A későbbi viták elkerülése érdekében javasolt, hogy elállási nyilatkozatunkat minden esetben saját kezűleg írt, vagy egyéb módon megszerkesztett (pld: számítógépen) levél esetén 2 tanúval ellátott dokumentumban postai úton ajánlott tértivevényes levélben (semmiképpen sem szóban vagy telefonon) küldjük el.

Köteles-e a fogyasztó bármilyen vételárrészletet vagy egyéb díjat a 14 napos elállási határidő előtt az értékesítő részére megfizetni?

Nem, mivel lényeges szabály, hogy az elállásra nyitva álló 14 napos határidő alatt az értékesítő nem fogadhat el, és nem vehet át pénzt a fogyasztótól semmilyen jogcímen. Amennyiben az elállási határidő lejárta előtt mégis sor került egy meghatározott összeg megfizetésére (pld: vételárrészlet, klubkártyadíj, cseredíj), a fogyasztó elállása esetén azok teljes összegét az értékesítő köteles 30 napon belül a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal együtt visszafizetni. Sajnálatosan azonban sok vállalkozás jogellenesen a gyakorlatban a szerződéskötés után a fogyasztó által az üdülési jog ellenértékéért fizetett díj első részletét és az egyéb szolgáltatások díját egy ügyvédi letéti szerződés alapján az értékesítő megbízásából eljáró ügyvéd letéti számlájára kérik befizetni Tudnunk kell róla, hogy ezt nem vagyunk kötelesek teljesíteni.

A fogyasztó elállása felbontja a csereszerződést és/vagy klubkátyaszerződést is?

Igen, mivel az üdülőhasználati szerződéstől való elállás esetén a fogyasztó számára a klubkártya és cseretagság is értelmetlenné, okafogyottá válik, kivéve, ha a szerződő felek másként állapodnak meg.

Meghosszabbodhat-e az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő?

Igen, meghatározott esetekben. Amennyiben az értékesítő nem adta át a fogyasztónak az elállási jog gyakorlására vonatkozó formanyomtatványt a jogszabálynak megfelelően, akkor a szerződés megkötése napjától, vagy ha a szerződés kézhezvétele későbbi időpontban történt, akkor a kézhezvétel napjától számított 1 év és 14 napon belül élhet elállási jogával. Ha a vállalkozás 1 éven belül a fogyasztó rendelkezésére bocsátja a formanyomtatványt, a fogyasztó e naptól számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. 

Ha a vállalkozás a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítette, azaz nem bocsátotta a fogyasztó rendelkezésére az írásbeli tájékoztatót, vagy a rendelkezésre bocsátott tájékoztató hiányos, a fogyasztó a szerződés megkötése napjától, vagy ha a szerződés kézhezvétele későbbi időpontban történt, akkor a kézhezvétel napjától számított 3 hónap és 14 napon belül élhet elállási jogával. Ha a vállalkozás időközben (három hónapon belül) teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét, a fogyasztó ettől a naptól számított 14 napon belül állhat el a szerződéstől.

Kell-e kártérítést fizetnünk az értékesítő részére az elállási jogunk gyakorlása miatt?

Elállás esetén az értékesítő nem követelheti a fogyasztótól a szerződés megkötéséből eredő esetleges kárát (felmerült költségek, a teljesített szolgáltatások ellenértéke)

Lemondhatunk-e elállási jogunkról?

Az elállási jogról nem lehet lemondani, azaz fogyasztó akkor is élhet ezen jogával, ha esetlegesen a szerződés aláírásával e jogról való lemondást tartalmazó szerződéses kikötést fogadott el.

Érvényes-e, ha az értékesítő a jogszabályi rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el?

A jogszabályi rendelkezésektől kizárólag a fogyasztó előnyére, javára lehet eltérni, így minden hátrányos eltérést megvalósító szerződéses kikötés (pld: 14 napnál rövidebb elállási határidő, elállás esetére kártérítési kötelezettség rögzítése, elállásra többletkövetelmények meghatározása,stb.) érvénytelennek minősül, így azt figyelmen kívül kell hagyni.

Az elállási határidő lejárta után lehetséges-e egyoldalúan megszüntetnünk a szerződést?

Az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő eltelte után a szerződés egyoldalú megszüntetésére az írásbeli tájékoztatóban foglaltak szerint kerülhet sor. A vállalkozásnak a szerződéskötést megelőzően az írásbeli tájékoztató részeként tájékoztatnia kell a fogyasztót a szerződés fogyasztó általi felbontásának feltételeiről, jogkövetkezményéről. Természetesen az értékesítő saját döntése alapján a szerződésben a jogszabályokban meghatározottnál hosszabb elállási határidőt vagy rendes felmondási jogot is biztosíthat a fogyasztó részére, de erre a gyakorlatban nem szokott sor kerülni.

Mi lesz a sorsa a fogyasztási kölcsönszerződésnek a szerződéstől való elállás esetén?

Amennyiben a fogyasztó az üdülőhasználati jog megszerzéséért fizetendő ellenértéket részben vagy egészben a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény szerinti hitelszerződés alapján fizeti, a fogyasztó elállási jogának gyakorlása a kapcsolt hitelszerződést is felbontja.

Javasolt-e a timeshare szerződéstől való elállásról a hitelintézetet (bankot) is értesíteni?

Igen, a hitelintézet külön tájékoztatása gyorsíthatja a szerződéskötés előtti állapot visszaállítását és hozzájárulhat az esetleges jogviták elkerüléséhez. Ettől függetlenül a vállalkozás köteles a hitelezőt (a bankot) a fogyasztó elállásáról haladéktalanul értesíteni.

Kell-e kártérítést fizetnünk elállás esetén a fogyasztási kölcsönszerződés megszűnése miatt?

A fogyasztó az értékesítőnek a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. Az értékesítő azonban követelheti a fogyasztótól a fogyasztási kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését, ha ezt a szerződésben kifejezetten megjelölte és a megkötött üdülőhasználati szerződés hiánytalan tartalmú volt.

Hogyan alakul az elállási jog a csereszerződéseknél?

A jogszabály a csereszerződések esetében is biztosítja az elállási jogot a fogyasztó részére. Az elállási jog gyakorlására vonatkozó határidők az üdülési jogra vonatkozó szerződésnél leírtak szerint alakulnak. Amennyiben az üdülési jog megvásárlására vonatkozó szerződéssel együtt, azzal egy időben tesznek a fogyasztónak csereszerződés megkötésre vonatkozó ajánlatot, mindkét szerződésre az üdülési jogot biztosító szerződésre kiszámított elállási határidő az irányadó.

Fontos tudni, hogy amennyiben az üdülési jog megvásárlására vonatkozó szerződéshez vagy a hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződéshez csereszerződés vagy más kiegészítő szerződés kapcsolódik, a fogyasztó elállási jogának gyakorlása a csereszerződést vagy kiegészítő szerződést is felbontja. A fogyasztó a vállalkozásnak a csereszerződés vagy a kiegészítő szerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető.

Van-e elállási jog a hosszútávra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződésnél?

Igen, a fogyasztó ezen szerződések esetében is gyakorolhatja elállási jogát. Az üdülési jogra vonatkozó szerződésnél ismertetett elállási határidők itt is irányadóak. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a második részlettől kezdődően az aktuális részlet befizetésére vonatkozó fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 14 napon belül írásban indokolás nélkül felmondjuk a hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződésünket.

X

15 éve segítenek külföldi cégekkel szemben az Európai Fogyasztói Központok

Mit tehetünk, ha egy német webshopból megrendelt, kifizetett termék nem érkezett meg? Ha egy szlovák üzletben vásárolt műszaki termék meghibásodott? Ha egy ír légitársaság elvesztette a poggyászt? Másfél évtizeddel ezelőtti megalakulása óta az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) több mint 1 millió hasonló, határon átnyúló ügyben járt el az európai fogyasztók érdekében.

A magyar vásárlók 2006 óta vehetik igénybe a jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) segítségét. Az EFK 29 európai ország vállalkozásaival, az uniós tagállamok mellett az Egyesült Királyság, Izland és Norvégia cégeivel szemben felmerülő problémák esetén kínál ingyenes panaszkezelési lehetőséget és idegen nyelvi támogatást.

A magyar EFK-hoz fordulók többsége az elektronikus kereskedelem, a légi közlekedés és a turizmus témakörében kér segítséget. A hazai központhoz 14 év alatt összesen 11 ezer határon átnyúló panasz érkezett, ezekből közel hétezret nyújtottak be magyar fogyasztók külföldi vállalkozásokkal szemben. A megalapozott megkeresések közel kétharmada sikeresen rendeződik.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: “A magyar és európai vásárlók a társközpontok közötti együttműködésnek és napi szintű kommunikációnak köszönhetően a hazai vonatkozású ügyekben összesen 310 millió forintot kaptak vissza az elmúlt közel másfél évtizedben. Emellett a minisztériumban működő Európai Fogyasztói Központ tavaly több mint háromezer ügyben adott tanácsot fogyasztóknak belföldi és határon átnyúló esetekben. Idén pedig kiemelten foglalkozik a járványhelyzet miatti út- vagy szálláshelylemondásokkal, eddig összesen 790 ilyen ügyet tudott kezelni.”

Az év utolsó hónapjai a novemberi online akciók, kedvezményes napok és a karácsonyi ajándékok beszerzése miatt hagyományosan a legforgalmasabb időszaknak számítanak az e-kereskedelemben. Az EFK az internetes vásárlással kapcsolatos megkeresések számának növekedésére készül, 2020-ban már 171 efféle panaszügyet oldottak meg.

Az Európai Fogyasztói Központ folyamatosan elérhető telefonon, e-mailen, az info@magyarefk.hu címen, és a www.magyarefk.hu oldalon keresztül. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatékonyan védi a magyar fogyasztók érdekeit külföldi vásárlásaik során is.