Mely adatok segítségével tudjuk a kereskedőt (szolgáltatót) beazonosítani?

Vásárlás előtt minden esetben szerezzünk információkat a webáruház üzemeltetőjének (szolgáltató, a termék eladója) személyéről, aki köteles többek között nevét (cégnevét), címét, székhelyét, elérhetőségét (e-mail cím, telefonszám, esetleg fax) és adószámát is feltüntetni a honlapon. A megrendelés során személyesen nem találkozunk az eladóval, ezért ezek az adatok elengedhetetlenek a kapcsolatfelvételhez, ha például szavatossági vagy jótállási jogainkkal szeretnénk élni vagy bármilyen okból panaszt tennénk. Fontos, hogy semmiképpen se rendeljünk az eladó személyét titokban tartó webáruházakból! Arról, hogy a kereskedő valóban létező gazdasági szereplő-e (be van-e jegyezve a cégjegyzékbe), a www.e-cegjegyzek.hu honlapon kaphatunk információt.

 

Egyértelműen megállapítható a szolgáltató honossága (nemzeti hovatartozása) a honlapon megjelenő szöveg nyelve vagy a honlap domain-kiterjesztése alapján?

Tisztában kell azzal lennünk, hogy a honlap magyar nyelvű megjelenése vagy a címében látható „.hu” kiterjesztés nem jelenti automatikusan azt, hogy az eladó Magyarországon letelepedett, székhellyel, telephellyel vagy ügyintézési hellyel rendelkező vállalkozó. Gyakran előfordul, hogy magyar nyelvű webáruházat hazánkban üzlettel nem rendelkező külföldi (más európai uniós vagy Európán kívüli, például amerikai vagy akár kínai) székhelyű cég üzemeltet. Emellett fontos tudni, hogy a „.hu” domain nevet a magyar cégek mellett külföldi vállalkozások is használhatják. A domain név használójának személyéről a www.domain.hu honlapon működő ingyenes domain regiszterből szerezhetünk információt, amelyben azonban nem minden esetben a legaktuálisabb és leghitelesebb adatok férhetők hozzá. Egyéb honlapkiterjesztések (pld: „com”) esetén a www.domaintools.com weboldal nyújthat segítséget számunkra.

 

Milyen problémákat okozhat, ha határon átnyúló vásárlás keretében a külföldi vállalkozás által működtetett webshopban megkötött szerződés teljesítése közben valamilyen probléma vagy vita merül fel?

Határon átnyúló vásárlás esetén (tehát amennyiben meggyőződtünk előzetesen a kereskedő külföldi honosságáról, és vásárlási döntésünket ennek figyelembevételével hoztuk meg) mindig gondoljunk arra, hogy az előnyök mellett (termék beszerezhetősége, kedvező ár, kedvező ÁFA-kulcs stb.) a vásárlással milyen problémák merülhetnek fel. Gyakran előfordul, hogy a termékhez nem mellékelnek magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót, vagy ugyan mellékelnek, de annak megfogalmazása nem felel meg a magyar nyelv helyesírási szabályainak, így az lényegében nehezen érthető meg. Emellett a termékhiba miatti esetleges reklamációnk esetén az idegen nyelvű kommunikáció is nehézségekkel járhat. A külföldi székhelyű webáruházak szinte kivétel nélkül a vételár előzetes megfizetéséhez (átutalásához) kötik a termék leszállítását, ha azonban a termék leszállítására bármilyen okból nem kerül sor, a szerződésszegéssel kapcsolatos igényeink érvényesítése sok akadályba (külföldi céggel való hosszú pereskedés) ütközhet, és magas költségekkel (perköltség, fordítás) járhat. A külföldi vállalkozás által üzemeltetett webshopok Magyarországon általában nem tartanak fenn a vásárlók számára ügyfélszolgálatot, így a szolgáltatóval való kapcsolatfelvétel a postai út mellett kizárólag e-mailen vagy esetleg telefonon lehetséges.

 

Kötelesek-e az online áruházak a vásárlóik részére nyitva álló, fizikailag is létező üzlethelyiséget vagy vevőszolgálatot a fogyasztók esetleges reklamációinak fogadására fenntartani?

Nem kötelesek, ezért vegyük figyelembe a vásárlás előtt, hogy fizikai üzlethelyiséggel vagy vevőszolgálattal nem rendelkező áruházból történő rendelésnél szavatossági jogaink (például a termék kijavítása és kicserélése, a vételár visszatérítése) érvényesítése az eladó együttműködése hiányában nehézségekbe ütközhet. Természetesen a fogyasztói kapcsolatok erősítése érdekében bármikor dönthet úgy a kereskedő, hogy üzlethelyiséget vagy ügyfélszolgálatot kezd üzemeltetni, de annak nyitvatartási idejét saját belátása szerint szabadon határozhatja meg.

 

Napi hány órában kell a kereskedőnek a telefonon történő elérhetőségét biztosítania?

Jogszabályi előírás e tekintetben nincsen, így a telefonos kapcsolatfelvételre a kereskedő által szabadon meghatározott telefonos „nyitvatartási időben” van lehetőségünk.

X

15 éve segítenek külföldi cégekkel szemben az Európai Fogyasztói Központok

Mit tehetünk, ha egy német webshopból megrendelt, kifizetett termék nem érkezett meg? Ha egy szlovák üzletben vásárolt műszaki termék meghibásodott? Ha egy ír légitársaság elvesztette a poggyászt? Másfél évtizeddel ezelőtti megalakulása óta az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) több mint 1 millió hasonló, határon átnyúló ügyben járt el az európai fogyasztók érdekében.

A magyar vásárlók 2006 óta vehetik igénybe a jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) segítségét. Az EFK 29 európai ország vállalkozásaival, az uniós tagállamok mellett az Egyesült Királyság, Izland és Norvégia cégeivel szemben felmerülő problémák esetén kínál ingyenes panaszkezelési lehetőséget és idegen nyelvi támogatást.

A magyar EFK-hoz fordulók többsége az elektronikus kereskedelem, a légi közlekedés és a turizmus témakörében kér segítséget. A hazai központhoz 14 év alatt összesen 11 ezer határon átnyúló panasz érkezett, ezekből közel hétezret nyújtottak be magyar fogyasztók külföldi vállalkozásokkal szemben. A megalapozott megkeresések közel kétharmada sikeresen rendeződik.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: “A magyar és európai vásárlók a társközpontok közötti együttműködésnek és napi szintű kommunikációnak köszönhetően a hazai vonatkozású ügyekben összesen 310 millió forintot kaptak vissza az elmúlt közel másfél évtizedben. Emellett a minisztériumban működő Európai Fogyasztói Központ tavaly több mint háromezer ügyben adott tanácsot fogyasztóknak belföldi és határon átnyúló esetekben. Idén pedig kiemelten foglalkozik a járványhelyzet miatti út- vagy szálláshelylemondásokkal, eddig összesen 790 ilyen ügyet tudott kezelni.”

Az év utolsó hónapjai a novemberi online akciók, kedvezményes napok és a karácsonyi ajándékok beszerzése miatt hagyományosan a legforgalmasabb időszaknak számítanak az e-kereskedelemben. Az EFK az internetes vásárlással kapcsolatos megkeresések számának növekedésére készül, 2020-ban már 171 efféle panaszügyet oldottak meg.

Az Európai Fogyasztói Központ folyamatosan elérhető telefonon, e-mailen, az info@magyarefk.hu címen, és a www.magyarefk.hu oldalon keresztül. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatékonyan védi a magyar fogyasztók érdekeit külföldi vásárlásaik során is.