A mindennapokban sok kellemetlenségtől és bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat, ha szem előtt tartjuk az alábbi általános jó tanácsokat a világháló használata során is:

Ha túl szép ahhoz hogy igaz legyen, valószínűleg tényleg az.

Fogadjuk kellő távolságtartással és gyanakvással az azonnali meggazdagodás lehetőségével kecsegtető, a „józan észhez” viszonyítva is túlságosan (feltűnően) kedvező árat, „ingyenes ajándékot” ígérő ajánlatokat vagy fantasztikus nyeremény kiutalásáról értesítő tájékoztatásokat. Az azonnali meggazdagodásnak nincsenek tisztességes módszerei, az ilyen ajánlatokat komolyan vevő fogyasztók hiszékenységét kihasználva kizárólag a csalók vagyona növekszik.

 

Legyen gyanús, ha minden előzmény nélkül veszi fel velünk a kapcsolatot a vállalkozás.

Szintén gyanakvásra adhat okot, ha korábbi fogyasztói kapcsolat, azaz előzmények nélkül kapunk kéretlen hirdetéseket (telefonon, sms-ben, levélben vagy e-mailben) olyan személytől, akiről még soha nem hallottunk. Lehetőleg ne kattintsuk olyan weboldalra, amelynek címe egy kéretlen e-mailben szerepel.

 

Minden esetben kérjük tanácsot tőlünk független, kívülálló személyektől, mielőtt nagy anyagi teherrel vagy időráfordítással járó kötelezettség teljesítését vállaljuk.

Kérdezzünk körbe az ismerőseink körében, vitassuk meg a barátainkkal vagy kérjük szakértő tanácsát, mielőtt nagyobb összeget küldünk el valakinek.

 

Ne mondjunk gondolkodás nélkül azonnal igent. Hárítsuk el az illetőt azzal, hogy nem érdeklődünk az ajánlata iránt, illetve szeretnénk meghallgatni egy harmadik személy tanácsát is a döntéshozatal előtt.

Szánjunk elég időt az ajánlat végiggondolására. A csalók rendszerint nem szívesen adnak időt a gondolkodásra, és hajlamosak azzal siettetni a fogyasztót, hogyha nem hoz azonnal döntést, akkor elmulaszt egy kedvező, soha vissza nem térő lehetőséget.

 

Soha ne küldjünk pénzt vagy adjuk meg bankkártya adatainkat olyan személynek, akit nem ismerünk és akiben nem bízunk.

Tudjuk meg először, hogy kivel van dolgunk. Keressünk rá a cégre, a személyre, a termékre vagy az ajánlatra az interneten és ellenőrizzük a cég elérhetőségi és egyéb adatait, mielőtt pénzt küldünk a részére. Megbízható és komoly vállalkozások soha nem kérik e-mailen, telefonon vagy szöveges üzenetben a személyes adatainkat, banki vagy pénzügyi információinkat.

 

Gondoskodjunk számítógépünk biztonságáról.

Használjunk folyamatosan frissített szűrőprogramot és tűzfalat a vírusok, valamint a személyes információink és adataink megszerzésére törekvő kémprogramokkal szembeni védelem érdekében.

 

Hol találhatunk további információkat az internetes vásárlásokról és a biztonságos internethasználatról?

Az Európai Unió által kifejlesztett "Gimme the info", "Safer internet"  weboldalakon is hasznos információk találhatók.

X

15 éve segítenek külföldi cégekkel szemben az Európai Fogyasztói Központok

Mit tehetünk, ha egy német webshopból megrendelt, kifizetett termék nem érkezett meg? Ha egy szlovák üzletben vásárolt műszaki termék meghibásodott? Ha egy ír légitársaság elvesztette a poggyászt? Másfél évtizeddel ezelőtti megalakulása óta az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) több mint 1 millió hasonló, határon átnyúló ügyben járt el az európai fogyasztók érdekében.

A magyar vásárlók 2006 óta vehetik igénybe a jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) segítségét. Az EFK 29 európai ország vállalkozásaival, az uniós tagállamok mellett az Egyesült Királyság, Izland és Norvégia cégeivel szemben felmerülő problémák esetén kínál ingyenes panaszkezelési lehetőséget és idegen nyelvi támogatást.

A magyar EFK-hoz fordulók többsége az elektronikus kereskedelem, a légi közlekedés és a turizmus témakörében kér segítséget. A hazai központhoz 14 év alatt összesen 11 ezer határon átnyúló panasz érkezett, ezekből közel hétezret nyújtottak be magyar fogyasztók külföldi vállalkozásokkal szemben. A megalapozott megkeresések közel kétharmada sikeresen rendeződik.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: “A magyar és európai vásárlók a társközpontok közötti együttműködésnek és napi szintű kommunikációnak köszönhetően a hazai vonatkozású ügyekben összesen 310 millió forintot kaptak vissza az elmúlt közel másfél évtizedben. Emellett a minisztériumban működő Európai Fogyasztói Központ tavaly több mint háromezer ügyben adott tanácsot fogyasztóknak belföldi és határon átnyúló esetekben. Idén pedig kiemelten foglalkozik a járványhelyzet miatti út- vagy szálláshelylemondásokkal, eddig összesen 790 ilyen ügyet tudott kezelni.”

Az év utolsó hónapjai a novemberi online akciók, kedvezményes napok és a karácsonyi ajándékok beszerzése miatt hagyományosan a legforgalmasabb időszaknak számítanak az e-kereskedelemben. Az EFK az internetes vásárlással kapcsolatos megkeresések számának növekedésére készül, 2020-ban már 171 efféle panaszügyet oldottak meg.

Az Európai Fogyasztói Központ folyamatosan elérhető telefonon, e-mailen, az info@magyarefk.hu címen, és a www.magyarefk.hu oldalon keresztül. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatékonyan védi a magyar fogyasztók érdekeit külföldi vásárlásaik során is.