Melyik jogszabály határozza meg azokat az esetköröket, amikor nem gyakorolhatjuk az elállási jogot a termék átvétele után?

Ezeket az eseteket szintén a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet sorolja fel.

 

Élhetünk-e elállási jogunkkal, ha koncertjegyet, repülőjegyet vásárolunk vagy hotelszobát foglalunk le az interneten?

Nem, mert a rendelet alapján nem illeti meg a fogyasztót az elállási jog a szállásnyújtásra (hotelszoba foglalás), fuvarozásra (pl. repülőjegy-foglalás, személyszállítás szolgáltatás), gépjármű-kölcsönzésre, étkeztetési (pizza rendelés) vagy szabadidős szolgáltatások (koncertjegy, belépőjegy megrendelés) igénybevételére irányuló online szerződéseknél, ha a felek a teljesítésre vonatkozóan előre meghatározott időpontot vagy határidőt kötöttek ki.

 

A gyorsan romlandó élelmiszereket vagy higiéniai cikkeket szintén feltétel nélkül visszaküldhetem?

Nem, mert gyorsan romlandó termékek (például nem tartós élelmiszerek, vágott virág) és a csomagolás felbontása után higiéniai vagy egészségvédelmi okból vissza nem szolgáltatható termékek (például használt fogkefe, golyósdezodor, fehérnemű, masszázsolaj, szexuális segédeszköz, kozmetikumok, étrend kiegészítők) esetén sem állhat el a fogyasztó a szerződéstől. Fontos tudni, hogy a higiéniai vagy egészségvédelmi okból vissza nem szolgáltatható termékeket is visszaküldhetjük, amennyiben a csomagolást, a védőfóliát még nem bontottuk fel, vagyis a terméket még nem vettük használatba.

 

Visszakövetelhetem a vételárat olyan termék esetén, amelyet kifejezetten a saját kívánságomra, egyedi utasításaim alapján készítettek, állítottak elő?

Nem, mivel a vállalkozások nem kötelesek olyan termékek feltétlen visszavételére, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó egyedi utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő. Ha ezekben az esetekben elfogadnánk az elállási jog gyakorlását, akkor gazdaságilag értéktelenné válna a dolog, hiszen a kereskedő már nem tudná a kizárólag az azt megrendelő fogyasztó számára értékkel bíró egyedi jellegű terméket más vevő számára értékesíteni.

Példaként említhető, amikor ajándéktárgyakat, pólókat, bögréket a megrendelő egyedi kívánsága, az általa biztosított fotók alapján készítenek el. Hasonlóan nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat, ha az általunk készített digitális fényképek előhívásával, vagy egyedi számítógépes szoftverek megalkotásával bízzuk meg a webáruházat.

Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a kivételszabály kizárólag az egyedileg, a fogyasztó kifejezett kérésére előállított termékeknél alkalmazandó. Az a körülmény, hogy a fogyasztó például egy ruhanemű megrendelésénél a saját egyedi méretadatait adja meg, nem teszi a terméket a fogyasztó személyéhez kötötté, hiszen a ruhaneműt már korábban, nem a fogyasztó kifejezett kérésére gyártották le. Szintén nem minősül a fogyasztó személyéhez kötöttnek az egyedi konfigurációval összeállított számítógép, notebook sem, mivel e termék alkatrészei állagának sérelme nélkül szétszedhető és újra összeszerelhető, így az egy új vevő számára értékesíthető.

 

Internetes szerencsejátékok esetén biztosítja a rendelet a fogyasztók számára az elállási jogot?

Természetesen az egyre népszerűbb internetes sportfogadások, szerencsejátékok esetén sem követelheti vissza a fogyasztó utólag a sikertelen fogadás során kockára tett összeget, hiszen így a fogadásban rejlő szerencse-elem értemét vesztené.

 

Mikor veszítjük el elállási jogunkat műsoros CD, DVD lemez, illetve számítógépes szoftverek vásárlásakor?

A lemezen tárolt szerzői művek (CD, DVD), valamint a számítógépes szoftverek esetében akkor nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat, ha a csomagolást (védőfóliát) már felbontottuk, hiszen ilyenkor lehetővé válik számunkra a szerzői jogi védelem alá eső termék használata, valamint többszörözése is, amelyért szerzői jogdíjat kellene fizetni. Ha azonban a terméket az elállási határidő alatt az eredeti csomagolásban, felbontatlanul visszaküldjük vagy visszavisszük az eladó üzletébe, az eladó köteles az általunk kifizetett összeget részünkre visszafizetni.

 

Akkor sem léphetünk vissza egyoldalúan szerződéstől, ha a számítógépes szoftvert nem telepítő lemez formájában vásároljuk meg, hanem online töltjük le?

Online letöltés esetén a szerződés tárgya egy immateriális formában létező adathalmaz, valamint ehhez az adathalmazhoz való hozzáférés biztosítása (nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom szolgáltatása). A Korm. rendelet szerint a fogyasztó nem mondhatja fel a szerződést, ha a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezését adta ahhoz, hogy a szerződés teljesítése a felmondási határidő letelte előtt megkezdődjön, és a beleegyezés megadásával egyidejűleg nyilatkozik annak tudomásulvételéről, hogy a beleegyezéssel elveszti felmondási jogát. Ha a fogyasztó beleegyezése és/vagy egyidejű nyilatkozata hiányzik, a szolgáltatás teljes vagy részleges költségét nem köteles a fogyasztó viselni akkor sem, ha a szoftvert már letöltöttük számítógépünkre.

 

Milyen egyéb esetekben nem biztosítja a rendelet az elállási jogot?

Szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében sem élhetünk elállási jogunkkal, ha a tizennégy napos elállási határidő lejárta előtt az eladó a teljesítést a kifejezett beleegyezésünkkel, hozzájárulásunkkal megkezdte. Tehát nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat, ha az interneten megrendelt műsorszolgáltatásra (például kábeltelevízió), valamint internet-hozzáférésre vonatkozó szerződés alapján a szolgáltatási hely kiépítése és a szolgáltatás aktiválása előzetes, a jogkövetkezmények ismeretében megtett beleegyezésünk alapján a szerződéskötéstől számított 14 napon belül megtörténik.

A fogyasztó akkor sem gyakorolhatja elállási jogát, ha a termék ára, illetve a szolgáltatás díja a pénzpiac eladó által nem irányítható ingadozásától függ. Példaként említhető a háztartási tüzelőolaj, és egyéb olajszármazékok, valamint a nemesfémből készített ékszerek. Fontos, hogy nem tartozik e kivétel alá az az esetkör, amikor az áringadozást a nemzeti valuták árfolyamainak változása eredményezi.

Hírlap és folyóirat vásárlására irányuló szerződés esetén az eladótól szintén nem várható el, hogy az esetlegesen már aktualitásukat vesztett kiadványokat a vételár visszatérítésével visszavegye.

 

Rendelkezünk-e elállási joggal, amennyiben egy terméket internetes árverés, aukció keretében vásároljuk meg?

Az internetes árverésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók külön pontban szerepelnek.

 

Van-e jogunk az elállásra, ha a megrendelt terméket a kereskedő üzlethelyiségében vagy vevőszolgálatán (átvételi helyén) vesszük át?

Általában van, amelyhez az alábbiakat kell figyelembe venni. Az elállási jog a távollévők között megkötött szerződések esetén illeti meg a fogyasztót, azaz a szerződésnek távolsági eszköz útján (ilyen az internet is) kell létrejönnie. Online vásárlásnál a szerződés létrejöttéhez szükséges ajánlatot (ez a megrendelés) a fogyasztó, míg az elfogadó nyilatkozatot a kereskedő teszi meg. A korábbiakban kifejtettek értelmében az automatikus visszaigazolás nem tekinthető jogilag kötelező elfogadó nyilatkozatnak, hiszen ez a rendszerüzenet formájában tett visszaigazolás kizárólag a szolgáltatót terhelő jogszabályi kötelezettség teljesítését jelenti, amely a fogyasztó megrendelésének, azaz jognyilatkozatának beérkezését igazolja. A kereskedők a visszaigazolás elküldését követően a gyakorlatban egy újabb e-mailben vagy esetleg telefonon értesítik a fogyasztót a megrendelés elfogadásáról és a teljesítés körülményeiről. Ez az újabb email vagy értesítés már elfogadó nyilatkozatnak minősül, és a fogyasztóhoz történő megérkezésével a távollevő felek között érvényesen létrejön a szerződés. Amennyiben tehát a kereskedő ebben a második e-mailben vagy telefonon értesíti a fogyasztót, hogy a termék a boltban vagy az ügyfélszolgálaton átvehető, a szerződés létrejöttnek tekinthető, és a fogyasztót megilleti az elállási jog, függetlenül attól, hogy adott esetben a fogyasztónak az üzletben történő átvételkor elvileg lehetősége lenne a termék megvizsgálására.

 

Az elállási jog gyakorlása alóli kivételek esetén az eladó rendelkezhet-e úgy, hogy mégis biztosítja a fogyasztók számára e jogot?

Igen, de mivel e tekintetben az online kereskedőket jogszabály nem kötelezi, erre a kedvezményre csak önkéntesen, akár egyedi esetben történő szabad üzleti döntésük alapján kerülhet sor.

X

15 éve segítenek külföldi cégekkel szemben az Európai Fogyasztói Központok

Mit tehetünk, ha egy német webshopból megrendelt, kifizetett termék nem érkezett meg? Ha egy szlovák üzletben vásárolt műszaki termék meghibásodott? Ha egy ír légitársaság elvesztette a poggyászt? Másfél évtizeddel ezelőtti megalakulása óta az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) több mint 1 millió hasonló, határon átnyúló ügyben járt el az európai fogyasztók érdekében.

A magyar vásárlók 2006 óta vehetik igénybe a jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) segítségét. Az EFK 29 európai ország vállalkozásaival, az uniós tagállamok mellett az Egyesült Királyság, Izland és Norvégia cégeivel szemben felmerülő problémák esetén kínál ingyenes panaszkezelési lehetőséget és idegen nyelvi támogatást.

A magyar EFK-hoz fordulók többsége az elektronikus kereskedelem, a légi közlekedés és a turizmus témakörében kér segítséget. A hazai központhoz 14 év alatt összesen 11 ezer határon átnyúló panasz érkezett, ezekből közel hétezret nyújtottak be magyar fogyasztók külföldi vállalkozásokkal szemben. A megalapozott megkeresések közel kétharmada sikeresen rendeződik.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: “A magyar és európai vásárlók a társközpontok közötti együttműködésnek és napi szintű kommunikációnak köszönhetően a hazai vonatkozású ügyekben összesen 310 millió forintot kaptak vissza az elmúlt közel másfél évtizedben. Emellett a minisztériumban működő Európai Fogyasztói Központ tavaly több mint háromezer ügyben adott tanácsot fogyasztóknak belföldi és határon átnyúló esetekben. Idén pedig kiemelten foglalkozik a járványhelyzet miatti út- vagy szálláshelylemondásokkal, eddig összesen 790 ilyen ügyet tudott kezelni.”

Az év utolsó hónapjai a novemberi online akciók, kedvezményes napok és a karácsonyi ajándékok beszerzése miatt hagyományosan a legforgalmasabb időszaknak számítanak az e-kereskedelemben. Az EFK az internetes vásárlással kapcsolatos megkeresések számának növekedésére készül, 2020-ban már 171 efféle panaszügyet oldottak meg.

Az Európai Fogyasztói Központ folyamatosan elérhető telefonon, e-mailen, az info@magyarefk.hu címen, és a www.magyarefk.hu oldalon keresztül. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatékonyan védi a magyar fogyasztók érdekeit külföldi vásárlásaik során is.