Bruttó vagy nettó árat kell az online shopban kínált termék vonatkozásában feltüntetni?
Az általános árfeltüntetési szabályoknak megfelelően a webshopban kínált termékek esetében is a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, bruttó (azaz általános forgalmi adóval növelt) árat kell feltüntetni a honlapon.
Határon átnyúló vásárlás az fizetendő ár tekintetében milyen előnyökkel járhat?
A kedvező árajánlatok mellett az is előnyt jelenthet, hogy az egyes országokban eltér az általános forgalmi adó kulcsa, amely a fogyasztó által ténylegesen fizetendő árban is megmutatkozhat.
Milyen egyéb költségekkel kell a fogyasztónak számolnia?
A szerződő felek távolságából adódóan a megrendelt termék fogyasztóhoz való eljuttatásának költségét a szerződő feleknek, jellemzően a fogyasztónak kell viselnie. Ezért különösen fontos, hogy a megrendelés előtt böngésszük át a honlapot a szállítási költség összege tekintetében, mivel előfordulhat, hogy a webáruház a viszonylag kedvező vételár mellett magas szállítási költséget számít fel.
Határon átnyúló vásárlás esetén milyen további költségek merülhetnek fel?
Amennyiben európai uniós tagállamból vásárolunk, nem kell a termék után vámot fizetnünk. Azonban harmadik (nem uniós) országból történő rendelés esetén a szállítási költség mellett adott esetben vámot is fizetni kell, így e tekintetben a megrendelés előtt mindig tájékozódjunk megfelelően.
Milyen módokon szokták a kereskedők a szállítási költség összegét meghatározni?
A gyakorlatban a szállítási költség meghatározása több módon történhet. Az eladó akkor jár el jogszabályszerűen, ha a mindenkor aktuális postai vagy futárszolgálati díjszabást súlyhatár vagy darabszám szerint tételesen közzéteszi a honlapján. E megoldáson kívül a szolgáltató rendelési összeghatártól függően vagy fix átalányként is meghatározhatja a kiszállítás díját. Szintén előfordul, hogy a webes kereskedők marketingcélokból ingyenes kiszállítást ajánlanak potenciális fogyasztóik számára.
Milyen címre kérhetjük a termék kiszállítását?
A termék kiszállítását akár lakóhelyünkre, akár munkahelyünkre kérhetjük. Emellett az üzlethelyiséggel vagy vevőszolgálattal rendelkező webshopok a termék átvételét általában az üzletükben is biztosítják, amennyiben a termékért a fogyasztó a megadott időintervallum alatt (jellemzően néhány nap) jelentkezik.
Milyen határidőn belül kell az eladónak a megrendelt terméket leszállítania?
Az eladó a honlapján vállalt szállítási határidőn belül juttatja el részünkre a megrendelt terméket. A szállítási határidő tartamára nincsen jogszabályi előírás, az a termék jellegétől függően néhány naptól akár több hétig (például egyedi vagy külföldről rendelet termékek esetén) is terjedhet, amelyet mindig vegyünk figyelembe a rendelés elküldése előtt.
Mire figyeljünk az ünnepi időszakokban leadott rendeléseknél?
Vegyük figyelembe, hogy a honlapon vállalt szállítási határidő az ünnepek előtti időszakban (például karácsony) a megrendelések számának növekedése miatt akár több nappal is meghosszabbodhat, valamit az esetleges készlethiánnyal is számolnunk kell, ezért adjuk le időben a rendelésünket.
Melyik a leggyakoribb fizetési mód?
A vételár megfizetésének hazánkban jelenleg leggyakoribb és a fogyasztóra nézve legbiztonságosabb módja az utánvétel, hiszen ilyenkor csak a termék átvételekor kell megfizetnünk a termék vételárát és a kiszállítás költségét.
Mi tegyünk akkor, ha a kereskedő a vételár előzetes megfizetéséhez köti a termék leszállítását?
Az online shopok kereskedelmi gyakorlatában még nem gyakori az ilyen szerződéses kikötés, hiszen a legtöbb webáruház biztosítja az utánvétellel történő fizetés lehetőségét. A vételár előzetes átutalását a kereskedők határon átnyúló vásárlás, nagyértékű termékek, külföldről beszerzendő áruk vagy egyedi tervezésű és gyártású termékek esetében szokták jellemzően kikötni. Ilyenkor feltétlenül mérlegeljük, hogy vállaljuk-e a vételár előzetes megfizetését bízva abban, hogy a kereskedő a szerződést teljesíteni fogja. Azonban minden esetben alaposan fontoljuk meg a vételár előzetes átutalását, ha egy általunk még nem ismert vállalkozással kívánunk szerződést kötni.
Biztonságosnak tekinthetőek az elektronikus fizetési módok?
Ma már egyre több áruház kínál online fizetési megoldásokat (dombornyomású bankkártyák révén), amelyek többsége a technika jelenlegi állása szerint adatvédelmi szempontból is biztonságosnak tekinthető. Az internetes kapcsolat biztonságosságára a honlap címében megjelenő „https” rövidítés is utal.
Hogyan járjunk el a termék átvételekor?
Célszerű megkérni a futárcég alkalmazottját vagy a posta kézbesítőjét, hogy várja meg, amíg a csomagot felbontjuk és meggyőződünk arról, hogy a termék első ránézésre sértetlen, valamint a szükséges dokumentumokat (számla, használati-kezelési útmutató) tartalmazza a csomag. Függetlenül attól, hogy jelzünk-e valamilyen hibát vagy hiányosságot már a csomag kibontásánál, ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben nem tehetünk minőségi kifogást a kereskedő felé. A szavatossági és minőségi kifogások megtételére az általános kifogásközlési és elévülési határidőn belül van lehetőségünk, hiszen a csomag kibontásakor természetesen nem lehetséges a termék alapos megvizsgálása.
Mindazonáltal fontos tudnunk, hogy futár általi kézbesítés esetén az átvételkor csak akkor bontható fel a csomag a termék állapotának megvizsgálása érdekében, ha a webáruház és a futárcég erről előzetesen megállapodást kötött. Ilyen esetben az aláírásunkkal a termék sértetlenségét igazoljuk. Egyéb esetekben a futár kizárólag a csomag sértetlen kézbesítéséért felel. A későbbi igényérvényesítési lehetőségek miatt tehát fontos minden esetben ellenőriznünk az átvételi elismervény tartalmát is.
Ki felel azért, ha a megrendelt termék a kiszállítás közben károsodik, megsérül?
Főszabály szerint az felel, aki a kárt okozta, aki a károsodást előidézte. Azonban fontos tudni, hogyha a felelős személye nem állapítható meg, a termék fogyasztó részére történő átadásának időpontjáig minden esetben az eladó (a kereskedő) felel a termék épségéért, függetlenül attól, hogy a kiszállítást a postai alkalmazott vagy futárcég végezte, ezért a kereskedő nem hivatkozhat arra, hogy a kiszállítást nem ő, hanem egy alvállalkozója teljesítette. Tehát ez azt jelenti, hogy a kárveszély a termék fogyasztó vagy az általa kijelölt harmadik személy részére való átadásával száll át a fogyasztóra (ezen előírás jogszabályi alapja az új Polgári Törvénykönyv 6:219. § szakasza).