Miért fontos a joghatóság kérdése határon átnyúló vásárlás esetén?

A belső határok nélküli egységes uniós belső piac kialakulása, és ehhez kapcsolódóan az internethasználat és az online kereskedelem elterjedése kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy ha egy magyar fogyasztó egy másik tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozástól rendel meg egy terméket, illetve vesz szolgáltatást igénybe, és ezen szerződés kapcsán jogvita keletkezik a felek között, melyik ország bírósága rendelkezik majd joghatósággal a jogvita eldöntésére. Erre vonatkozóan ad választ a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelet.

 

Mit tekinthetünk fogyasztói szerződésnek?

A fogyasztói szerződés olyan szerződés, amelyet egy természetes személy üzleti vagy szakmai tevékenységén kívüli célra ("a fogyasztó") köt egy másik, az üzleti vagy szakmai tevékenysége gyakorlásának keretében eljáró személlyel ("a vállalkozó").

 

Hogyan alakul a joghatóság a fogyasztói szerződések esetében?

Fogyasztói szerződések esetében a fogyasztó a másik szerződő féllel szemben akár azon tagállam bíróságai előtt, ahol a másik fél (vállalkozás) lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, akár a fogyasztó saját lakóhelyének bíróságai előtt indíthat peres eljárást. Ezzel a jogszabály lehetőséget biztosít a fogyasztó számára, hogy több állam bírósága között az általa fontosnak vélt szempontok (így például célszerűségi, kényelmi és nyelvi szempontok) alapján válasszon.

Ezen joghatósági szabályoknak az az előfeltétele, ha

  • a szerződés tárgya ingó dolgok részletfizetésre történő értékesítése (részletvétele például egy elektronikai cikknek), vagy
  • a szerződés tárgya olyan részletekben visszafizetendő kölcsön vagy bármely egyéb hitel, amelyet áruk vételének finanszírozására nyújtanak (ilyen például az áruvásárláshoz kapcsoló hitel vagy a fogyasztói hitel)
  • vagy minden más esetben, ha a szerződést olyan személlyel kötötték, aki a fogyasztó lakóhelyének tagállamában kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat (olyan külföldi vállalkozás, amelynek Magyarországon is van üzlete), vagy ilyen tevékenysége bármilyen módon az említett tagállamra, illetve több állam között az említett tagállamra is irányul, és a szerződés az ilyen tevékenység körébe tartozik. Ez az utóbbi a leggyakrabban előforduló eset, tipikusan ilyenek a webáruházat működtető vállalkozások, akik több ország fogyasztói részére is értékesítenek termékeket.

Példa: Amennyiben egy magyar fogyasztó egy webáruházon keresztül másik tagállamból rendel egy terméket és a megrendelés teljesítésével kapcsolatban jogvita merül fel, a fogyasztó választhat, hogy saját lakóhelye szerinti bíróság előtt vagy a vállalkozás székhelye szerinti bíróság előtt kezdeményez peres eljárást.

 

A vállalkozás melyik tagállamban indíthat pert a fogyasztó ellen?

A fogyasztó ellen a vele szerződő vállalkozás kizárólag a fogyasztó lakóhelyének bíróságai előtt indíthat eljárást. A jogszabály ezen rendelkezése a fogyasztó érdekét, illetve védelmét szolgálja, mivel így a fogyasztó nem kerül kiszolgáltatott helyzetbe egy általa esetlegesen ismeretlen ország bíróság előtt, valamint a költségek, az időfordítás nem jelent majd visszatartó erőt a fogyasztó számára, hogy jogait bíróság előtt védje meg.

Példa: Amennyiben egy magyar fogyasztó egy webáruházon keresztül másik tagállamból rendel egy terméket és a megrendelés teljesítésével kapcsolatban jogvita merül fel, és, amennyiben a vállalkozás kíván peres eljárást kezdeményezni a fogyasztó ellen, akkor ezt csak a fogyasztó lakóhelye szerinti bíróság előtt teheti meg.

 

Mi határozza meg a bíróság joghatóságát, ha a fogyasztó a tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező, azonban valamely másik tagállamban fiókteleppel, képviselettel vagy más telephellyel rendelkező féllel köt szerződést, és ennek kapcsán jogvita keletkezik?

Amennyiben a fogyasztó a tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező, azonban valamely másik tagállamban fiókteleppel, képviselettel vagy más telephellyel rendelkező féllel köt szerződést, a fióktelep, a képviselet vagy más telephely működéséből származó jogvitában a felet (a vállalkozást) úgy kell tekinteni, mintha a lakóhelye vagy székhelye a fogyasztó tagállamában lenne. Ez a rendelkezés is szélesíti a fogyasztó perindítási lehetőségeit, hiszen egy vélelem útján lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással szemben – például célszerűségi okból – a vállalkozás székhelye szerint tagállam helyett adott esetben a vállalkozás telephelye, fióktelepe szerinti tagállamban indítson pert.

 

Van-e lehetőségük a feleknek a rendelet által meghatározott joghatósági szabályoktól eltérni

A rendeletben megfogalmazott joghatósági szabályoktól a szerződő felek közös megállapodással eltérhetnek, azonban a megállapodásnak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

  • vagya jogvita keletkezését követően jött létre (így a fogyasztónak lehetősége van a kérdést átgondolni); vagy
  • lehetővé teszi a fogyasztó számára az e szakaszban megjelölttől eltérő bíróságok előtti perindítást (ezáltal szélesíti a fogyasztó jogi és perindítási lehetőségét, az igénybe vehető fórumok számát); vagy
  • a szerződés megkötésének időpontjában azonos tagállam területén lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és a másik fél között jött létre, az említett állam bíróságainak joghatóságát köti ki, amennyiben az ilyen megállapodás az említett állam jogával nem ellentétes.

A vállalkozások az Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő jogvitákra vonatkozóan gyakran kikötik azon állam bíróságának joghatóságát, mely rájuk nézve kedvezőbb (jellemzően a székhelyük szerinti bíróságok joghatóságát). Tekintettel azonban a fentiekben rögzítettekre, a vállalkozás nem jogosult előre joghatósági kikötéssel élni, illetve ennek alkalmazása esetén az ÁSZF erre vonatkozó rendelkezése érvénytelennek minősül.

 

Hogyan alakul a joghatóság a személyszállítási szerződés teljesítése során felmerülő kártalanítási jogvitákban?

A légi személyszállítás körében felmerülő kártalanítási perekre vonatkozóan az Európai Közösségek Bírósága a C-204/08. számú ügyben kimondta, hogy a kártérítési kérelem elbírálására a felperes választása szerint azon bíróságnak van joghatósága, amelynek az illetékességi területén a repülőgépnek a szerződésben megállapított indulási vagy érkezési helye található.

X

15 éve segítenek külföldi cégekkel szemben az Európai Fogyasztói Központok

Mit tehetünk, ha egy német webshopból megrendelt, kifizetett termék nem érkezett meg? Ha egy szlovák üzletben vásárolt műszaki termék meghibásodott? Ha egy ír légitársaság elvesztette a poggyászt? Másfél évtizeddel ezelőtti megalakulása óta az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) több mint 1 millió hasonló, határon átnyúló ügyben járt el az európai fogyasztók érdekében.

A magyar vásárlók 2006 óta vehetik igénybe a jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) segítségét. Az EFK 29 európai ország vállalkozásaival, az uniós tagállamok mellett az Egyesült Királyság, Izland és Norvégia cégeivel szemben felmerülő problémák esetén kínál ingyenes panaszkezelési lehetőséget és idegen nyelvi támogatást.

A magyar EFK-hoz fordulók többsége az elektronikus kereskedelem, a légi közlekedés és a turizmus témakörében kér segítséget. A hazai központhoz 14 év alatt összesen 11 ezer határon átnyúló panasz érkezett, ezekből közel hétezret nyújtottak be magyar fogyasztók külföldi vállalkozásokkal szemben. A megalapozott megkeresések közel kétharmada sikeresen rendeződik.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: “A magyar és európai vásárlók a társközpontok közötti együttműködésnek és napi szintű kommunikációnak köszönhetően a hazai vonatkozású ügyekben összesen 310 millió forintot kaptak vissza az elmúlt közel másfél évtizedben. Emellett a minisztériumban működő Európai Fogyasztói Központ tavaly több mint háromezer ügyben adott tanácsot fogyasztóknak belföldi és határon átnyúló esetekben. Idén pedig kiemelten foglalkozik a járványhelyzet miatti út- vagy szálláshelylemondásokkal, eddig összesen 790 ilyen ügyet tudott kezelni.”

Az év utolsó hónapjai a novemberi online akciók, kedvezményes napok és a karácsonyi ajándékok beszerzése miatt hagyományosan a legforgalmasabb időszaknak számítanak az e-kereskedelemben. Az EFK az internetes vásárlással kapcsolatos megkeresések számának növekedésére készül, 2020-ban már 171 efféle panaszügyet oldottak meg.

Az Európai Fogyasztói Központ folyamatosan elérhető telefonon, e-mailen, az info@magyarefk.hu címen, és a www.magyarefk.hu oldalon keresztül. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatékonyan védi a magyar fogyasztók érdekeit külföldi vásárlásaik során is.